Egyházi szociális tevékenység a rendszerváltás után
A 1991-es XXXII. törvény alapján az egyházak és szerzetesrendek visszakapták az oktatási és kulturális, továbbá a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához szükséges ingatlanokat, illetve kárpótlást kaptak a vissza nem vett javak után. A lassan, több megállapodást követően formálódó út lényege, hogy az egyházak társadalmi feladataik ellátásáért állami finanszírozásban részesülnek. A támogatás mértéke azonban az aktuális kormányzati viszonyok függvényében változott az elmúlt időszakban. Az egyházak nem rendelkeznek a tevékenységük ellátásához szükséges önálló anyagi bázissal (az adó 1%-a opcionálisan ajánlható fel valamelyik vallási szervezet számára), így függő viszonyuk állandósul. A 2010-es évek újabb, magasabb szintű intézményesülést hoztak magukkal. A legfontosabb változás az egyház és állam viszonyában bekövetkező erőteljesebb együttműködésre törekvés és a pályázati rendszerbe való aktívabb bekapcsolódás. A jobbközép-konzervatív értékrendet hangsúlyozó kormányzat szövetségest lát a történelmi egyházakban.
A ferencesek szociális vállalásai
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány iskolák, rendházak, plébániák mellett négy szociális intézmény – az esztergomi Ferences Szociális Otthon, a kozármislenyi Dorothea Otthon, a gyöngyösi Autista Segítő Központ, valamint a pasaréti Gondviselés Háza Gondozási Központ – fenntartója. További két mindennapos szolgálatot ellátó intézmény: a hajléktalanokat segítő szegénykonyha Szegeden, valamint a KILÁTÓ mentálhigiénés központ, amely lelkipásztori és szociális intézmény is egyben.
Az esztergomi alapítás
A rendi előírások egyértelműen megfogalmazzák a teendőket: „A megrokkant, beteg és idősebb testvéreknek minden testvér úgy szolgáljon, amilyennel maguk is szeretnék, hogy nekik szolgáljanak. Ezért minden testvér (…) aggódó gondot viseljen irántuk, látogassák őket, személyes – akár lelki, akár anyagi – szükségleteikről megfelelő módon gondoskodjanak.” (CCGG 44. cikkely) „A testvérek családi kötelezettségeiket szüleik, rokonaik és jótevőik iránt illően teljesítsék.” ( CCGG 54. cikkely) Ezzel a lelkülettel alapította meg 1992-ben a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány Esztergomi Rendháza a szociális otthont: hogy a ferences rend idős, beteg tagjai és hozzátartozóik számára szeretetteljes ápolást, gondozást biztosítson. Az intézmény más, a rendhez közel álló személyek ápolási, gondozási feladatait is ellátja, akik a nyugdíjkorhatárt betöltötték és egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.
Miben más egy szerzetesi fenntartású idősotthon?
Egyrészt a lelki lehetőségek jelentenek nagy különbséget. Sokan azért választják a szerzetesi fenntartású intézményeket, mert itt nemcsak az ápolást, a gondozást és a biztonságot kapják meg, hanem azt a nyugalmat is, amely segíti őket abban, hogy fel tudjanak készülni a mennyei Atyához való hazatérésre. Az idősotthon tehát az élet teljességét mutatja meg, amelyben ott van a mennyei haza reménye is, biztosítva azt a lehetőséget, amelyet egy idős ember már lehet, hogy az otthonában nem kaphatott volna meg: szentáldozás, gyónás, szentmise stb. Ezekben az intézményekben fontos az a szemlélet, hogy az emberi élet egészét tekinti Isten ajándékaként, úgy, ahogyan azt Szent Ferenc is tette. A hely különlegessége, hogy a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban tanuló diákok az iskolai közösségi szolgálat keretében találkozhatnak az idősekkel. Manapság a saját nagyszüleinkkel sem mindig találkozunk, aktív kapcsolata pedig nagyon kevés embernek van velük.
Az intézményesülés kezdetei
Az esztergomi rendház az alapítással mintegy fenntartó jelent meg, akárcsak a budai (időközben megszűnt) Laskai Osvát Infirmárium. A rend és a Magyar Katolikus Egyház struktúrájában azonban a fenntartó csak önálló jogi személy lehetett, ezért rövidesen a Provincia lett a Fenntartó. A szakmai feladatellátás is több csatornán működött. Az otthon felelőse az aktuális házfőnök volt 2002-ig. 1992–1994 között P. Hidász Ferenc OFM, 1994–2002 között P. Lovász Rajmund OFM. Az anyagi és adminisztratív ügyeket az iskola gazdasági hivatala látta el. Az állami normatíván túl a működéshez szükséges további részt a rendház fizette. A kiadások nagyobb részét a 2-3 nővér bérköltsége jelentette. Az ápolás-gondozásba a ferences testvérek is bekapcsolódtak. Az otthon szerzeteslakói a saját rendházi szobáikban, a porta mögötti földszinti folyosó egyik szobájában, a nővérek és a hozzátartozók a jelenlegi gimnáziumi épület első emeletén laktak. Tehát elkülönített szociális otthon „részleg” ekkor még nem volt. Ebben az időszakban voltak az otthon lakói például: P. Veres Géza (1992-ben halt meg), 1994-től 2001-ig P. Kiss Lajos, 1997-ig Fr. Lakatos Joachim, 2001-ig Fr. Bata Boldizsár és Fr. Mihályfia Egyed, valamint P. Rajmund, P. Ferenc, P. Árpád édesanyja. Ebben a szakaszban az ellátási forma inkább hasonlított a házigondozásra. Az ápolást, gondozást végző nővérek közül kiemelkedett Gál Józsefné, Ica nővér. Vidám, kedves, empatikus egyéniségével oldani tudott minden félelmet és görcsöt az idősekben, alázatos és áldozatos munkájára hálás szívvel gondol a ferences közösség.
Az intézményi állapot kialakítása
A 2002-es évtől váltak rendszeressé az évenkénti állami és egyházi ellenőrzések. Ezek a működés minden területére kiterjedő vizsgálódások az eddigiekben „családiasan” kezelt formákat jogilag, gazdaságilag, adminisztratív szinten is a törvényekben meghatározott követelmények elé állították. A hivatalosan elkészült jegyzőkönyvek kifogásaira válaszolni kellett, csakúgy, mint a felmerült hiányosságokat pótolni, a hibákat kiküszöbölni. Ilyen megfontolásokból készült el az emeleteket összekötő lift, megvalósult az akadálymentesítés, szakképzett foglalkozás-szervező, mentálhigiénés került az intézménybe, az egyéni gondozási terv, a gondozási lap és az egyéb szükséges dokumentáció is a normák szerint a rendszer része lett. A második emeleten lévő betegszobák kikerültek a kollégiumi rendszerből (a vizesblokkhoz, az orvosi szobához és a lifthez közelebb), önálló zárt egység lett. Az orvosi szoba használata időben elkülönült a diákokétól. Hosszú távon a közösség beruházásra szánta el magát, hogy a második emeleten levő részleg köré legyen kibővítve az otthon. Később, 2011-ben egy svájci és egy francia alapítvány támogatásával (25 M Ft) a két különböző emeleten működő egységet a második emeleten összevonva és egy belső átalakítással együtt lehetett felújítani.
Az egyéb feltételek biztosítása
A hatályos törvények szerint teljeskörű forgatókönyv készült az intézmény egészéről. Így fogalmazódtak meg az egyes elvi és gyakorlati szabályok.
– A rendtartomány kiemelt feladatának tekinti az idős, beteg rendtársakról történő szakszerű gondoskodást, amelyet a Ferences Szociális Otthon lát el.
– A Ferences Szociális Otthonba a tartományfőnök helyezi át az illetékes házfőnök kérésére azt az örökfogadalmas testvért, aki betegsége, idős kora miatt szakszerű ellátásra szorul. A szülők, jótevők és rokonok felvételéről a szociális otthon igazgatója dönt.
– A Provincia fenntartói szerepe: dokumentáció, anyagi alapok biztosítása, felügyelet, az éves költségvetés elfogadása, a Kincstár felé a normatívaigénylés, február-március folyamán a térítési díjak megállapítása az igazgató javaslata alapján, a kiegészítő támogatás biztosítása az egyes rendházak felajánlásai és/vagy költségvetése alapján.
– A szociális otthon anyagi működésének biztosítása: az állami normatívából, a lakók nyugdíja max. 80%-ának befizetéséből, és a Provincia támogatásából áll.
– A provinciai támogatás célja: kiegészítse az alacsony nyugdíjjal rendelkező (rendtag, szülő, jótevő, rokon) befizetése és az évenként megállapított térítési díj közötti különbséget, fedezze azokat a személyi kiadásokat, amelyeket a térítési díj nem tartalmaz (pl. a nem listás gyógyszerek ára, pedikűr-manikűr, a normától eltérő élelmezési anyagok, gyógytorna stb.), biztosítsa az esetenkénti engedélyezett, de az évi költségvetésben nem szereplő felújítást, beruházást.
Intézményi vezető, munkatársak
2006 volt az utolsó év, amikor az otthon vezetője szakmai vizsga nélkül láthatta el feladatát. Humán egyetemi diplomával rendelkezők számára egyéves képzést szerveztek a szegedi egyetemen. 2007-ben az „idősek szociális ellátása” területen szerzett szakvizsgával az intézményi vezető is így lett a minden szinten megvalósuló része a törvényi szabályozásnak. Ebben az időszakban hat nővér állandóan, egy belgyógyász főorvos heti három alkalommal, továbbá pszichiáter és gerontológus havi rendszerességgel vett részt az ellátásban, valamint gyógytornász, foglalkozásszervező, pedikűr-manikűrös, takarító és egy gazdaságis tartozott hivatalosan a munkatársak közé, és alkalmanként az iskola dolgozói, diákjai is segítettek. Az 50 órás önkéntes közösségi szolgálat programban a szociális otthonunk ideális fogadóintézménynek bizonyult, házon belül is meg lehet oldani ezt a munkát. A napi szentmise, gyóntatás, áldoztatás, lelki vezetés ellátásában a rendtársak és a lakók pap hozzátartozói buzgólkodtak.
Pár szó a szolgáltatásokról
Segítő szolgálatban kiemelt szempont a személy emberi méltósága, emberi kapcsolatai, a családias légkör, a minőségi gondoskodás és szociális igazságosság. Konkrétan a következő ellátást vállalja a szociális otthon: 24 órás felügyelet, éjjel-nappal tartó ápolás-gondozás, napi négyszeri étkezés biztosítása, szükség szerint diéta, egészségügyi alapellátás, szakorvoshoz, kórházi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, egészségi állapotnak megfelelő gyógytorna biztosítása, a háziorvos által felírt gyógyszerekkel való ellátás, a gyógyászati segédeszköz-ellátás körében a szakorvos által rendelt és javasolt testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek (amennyiben a lakó a költségek viselésére képes saját maga téríti meg az összeget, ha a költségek viselésére az ellátott jövedelmi helyzet alapján nem képes a költségviselés tekintetében az egyéni gyógyszerszükséglet költségeire vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni), az inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagok és eszközök, az alap-gyógyszerlistában szereplő gyógyszerek díjmentes biztosítása, fizikai, mentális és életvezetési segítségnyújtás, szociális, mentálhigiénés és tevékeny élet biztosítása, hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás, szükség esetén ruházattal és egyéb textíliával való ellátás, a lakók ruházatának, textíliáinak mosása, tisztítása, javítása, a lakrész és a közös használatú helyiségek takarítása, fűtés, világítás, hideg- és melegvízellátás, lakhatás, vallásgyakorlás biztosítása, lelkigondozás.
Az intézmény egyéb szolgáltatásai az értékmegőrzés és – megbízás alapján – a költőpénzkezelés.
Az alapszolgáltatást meghaladó szolgáltatások igénybevétele az ellátottak készpénzének terhére biztosított. Önköltségen biztosított szolgáltatás: a lakószobákban lévő telefon használata, a hajápolással kapcsolatos feladatok ellátását végző fodrászok, és az intézmény által szervezett szabadidős programok.
Életük utolsó szakaszában a Ferences Szociális Otthon lakói:
2003-ig P. Tóth Aquilin és P. Iglói Ignác; 2004-ig P. Csizmadia Keresztély és Fr. Tomanek Szaniszló; 2005-ig P. Tóth Gentilis és P. Pocsai Vendel; 2006-ig P. Balázs Sebestyén és P. Borostyán Kund; 2008-ig P. Kámán Celerin; 2010-ig P. Kovács Kalliszt; 2011-ig P. Buczkó Atanáz, P. Végvári Vazul és P. Huszár Jeromos; 2014-ig P. Németh Paszkál; 2013-ig P. Boros Gyevi Imre; 2014-ig P. Szita Teofil és P. Posta Benjamin; 2015-ig P. dr. Gyulaffy Alfonz és P. Horváth János; 2016-ig Eőry Gyula ferences diák; 2020-ig P. dr. Kovács Bánk; 2021-ig Poprádi Béla ferences diák és Domby László egyházmegyés pap; 2022-ig P. Csorba Domonkos és Batta Julianna. Az itt elhunyt hozzátartozók: P. Vilmos nagynénje, P. Ágoston édesanyja, P. Menyhért édesapja, P. Viktor szülei és nagynénje, P. Ferenc szülei, P. Rajmund édesanyja, P. Árpád édesanyja, P. Damján nagyapja és szülei, P. Áron édesapja, P. Máté édesanyja, P. Majnek Antal testvére, Fr. Máté édesanyja, Fr. Zsombor édesapja, P. Áron édesapja, P. Julián édesapja.
Forrás: Szerzetesek.hu
Fotó: Franka-lap
Ferences Média, 2023
