A szobor megáldását, illetve a Szaléz atyáról való megemlékezést Kálmán Peregrin, a hét ferences vértanú boldoggá avatási ügyének rendi felelőse vezeti. Az eseményre Európa tíz országából érkeznek vendégek, tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Kárpáti Kázmér plébános.

A második világháború alatt és után a magyar ferenceseket hősies, emberbaráti helytállásuk miatt országszerte nagy tisztelet vette körül. A kommunisták ezért koncepciós perekkel igyekeztek lejáratni a fiatalok körében különösen népszerű szerzeteseket. Így történt ez Gyöngyösön is, ahol Kiss Szaléz 1945-ben megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amely a város fiatalságát fogta egybe. E szervezetben a kommunisták konkurenciát láttak.

Szaléz atyát 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal vádolták, hogy részt vett szovjet katonák meggyilkolásában, és fegyveres összeesküvést szervezett. A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a gyilkosságot, illetve beszámol arról is a dokumentum, hogy vallomásában felfedte, mit gyóntak neki vádlott társai. A per jogi vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a szerzetes vallomását meghamisították. Szaléz atya később kiszabadult rabtársaitól tudjuk, hogy a ferences papot hiába kínozták és verték, a gyónási titkot nem árulta el. Kiss Szalézt a szovjet hadbíróság 1946. december 10-i ítélete alapján Sopronkőhidán kivégezték. Halála óta rendtársai a gyónási titok vértanújaként tisztelik.