Élt Budapesten az 1920-as évek elején egy Tóth Ferenc nevű fiatalember, aki Kálmán József híres asztalosműhelyében tanulta ki a mesterséget, s értett az antik bútorok restaurálásához is. Lelkiatyja, Bohnert Valerián a barátok máriagyűdi kolostorának házfőnöke lett, és megkérte Ferencet, hogy restaurálja a bútorokat. Ferenc, munkája végeztével, a zárdában maradt. Szécsényben volt novícius. Oszlay Oszvald provincius létrehozott egy munkás-fraternitást, amelyben egy, a rend valamennyi szerzetesháza számára dolgozó oltárépítő műhely is volt. A Szent Józsefről elnevezett műhelynek Pécs adott otthont; vezetője Tóth Ferenc, azaz Ernő testvér lett – írja összefoglalójában, Rozsnyói György nyomán, Molnár László.
A műhely első munkatársa volt: Turi-Kovács Leander és Százdi Krizológ (aki elsajátította az aranyozás tudományát is), fráterként Urbán Gordián, Golekó Gallus, a festő-mázoló Zsámboki Zénó, Szentgyörgyi Geminus, a valkói Pintér Peregrin, Domonkos Dezső, Agócs Bernát. Sorban épültek-szépültek Pécs, Mohács, Jászberény, Szigetvár, Szeged kolostoraiban az oltárok, oratóriumok, a ferences barokk remekei. Ők készítették el a máriapócsi kegyképet befoglaló csodás barokk oltárt is.
A betlehemállítás gondolatát 1936-ban vetette fel Ernő testvérnek a tartományfőnök, Hermann Hermeneglid. Ernő testvér társával, Leanderrel végiglátogatta Itália templomait, s azzal tértek haza, hogy legszebbnek a római San Antonio betlehemét találták – így az lett a minta a pécsihez.
1940 karácsonyára elkészült a Kisjézus, Mária, József faragott-festett alakja, amelyekhez siklósi fűzfát meg a mohácsi Gyöngy-sziget fűz- és nyárfarönkjeit keresgélték össze. (A műhely közben új tagokkal, civilekkel is bővült.) 1941. december 21-án elkészült a teljes betlehem. Ott a jászolban a Kisjézus, mellette Szűz Mária, Szent József, angyalok, pásztorok, bárány, puli, ökör, szamár, s vízkeresztre megérkeztek tevével, elefánttal a napkeleti bölcsek is.
1950. június 10-én, a ferencesek szétszóratásakor a teherautók a műhelybeli frátereket is elvitték. A kezük nyomán világra jött, hazánkban sehol másutt nem látható művészi betlehem azonban azóta is ott van a pécsi ferences templomban, s hirdeti minden karácsonykor az „imádkozzál és dolgozzál” szerzetesi élet nagyszerűségét.
[youtube_sc url=”https://www.youtube.com/watch?v=iyWYmDAywLA&feature=youtu.be” playlist=”https://www.youtube.com/watch?v=iyWYmDAywLA&feature=youtu.be”]
Egykor a magasított pódiumra állított betlehem mögött festett díszlet takarta a főoltárt, az ideiglenes oltárt az áldoztató rács vonalában állították fel. Sajnos a festett díszlet a zivataros időkben elveszett, az áldoztató rács is hátrébb került az új oltár felállításakor. Így már a főoltár előtt, körben állítják fel az ország talán legnagyobb, majdnem életnagyságú szobrokból álló betlehemét minden évben.
A ferences barátok keze munkáját évről évre, így idén is, a Kisjézus születésének napján, december 24-én este állítják fel a pécsi Szent Ferenc-templomban. December 25-től január 11-ig naponta 8 és 17 óra között, majd február 2-ig, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig a szentmisék előtt és után csodálhatjuk – tájékoztat Molnár László, a pécsi ferences templom egyházközségének világi elnöke.
