Budapest egyetlen Kapisztrán Szent János-temploma október 23-án 10 órakor tartja búcsús szentmiséjét. A Rózsadombon (Tövis u.) lévő, 1950-ben épült ferences szentély eddig is bővelkedett a modern magyar egyházművészet igényes alkotásaiban, és most két újabbal gazdagodik.

Emléktáblát állítottak Károlyi Bernát ferences vértanú, kínai misszionárius tiszteletére szülőfalujában, Almáskamaráson október 19-én, születésének 120. évfordulóján. A jubileum alkalmából a település könyvtára is felvette a mártír sorsú szerzetes nevét.

Emléktáblát állítanak Károlyi Bernát (1892–1954) kínai misszionárius tiszteletére szülőfalujában, Almáskamaráson október 19-én, születésének 120. évfordulóján. A jubileum alkalmából a település könyvtára felveszi a mártír sorsú szerzetes nevét. Károlyi Bernát egyike a hét ferences vértanúnak, akik 1944 és 1954 között a szovjet típusú diktatúra idején a hit iránti gyűlölet áldozatai lettek, és boldoggá avatásuk folyamatban van. Az ünnepség 16 órakor kezdődik a könyvtárban, 17 órakor ünnepi szentmisét celebrál Kiss-Rigó László püspök, utána táblaavató, melyen beszédet mond Frajka Félix ferences.

Intézményünk elsősorban azokat a nyolcadikos diákokat várja, akik a gimnáziumi évek alatt felsőfokú tanulmányokra kívánnak felkészülni, s emellett nyitottak a keresztény és magyar értékrend iránt.

Csaknem teltházzal játszották vasárnap Szombathelyen a Nemsenkilény című előadást, amelynek teljes bevételéből a szombathelyi Esőemberke Alapítványt, valamint a ferencesek által fenntartott gyöngyösi Autista Segítő Központot támogatják.

2012. október 11-én volt hetven éve, hogy a ferences és a domonkos szerzetesek letelepedtek Debrecenben. A ferences atyák korábban a debreceni Szent István plébánián szolgáltak, a domonkos szerzetesek viszont ma is jelen vannak a Szent László plébánia életében.

A Hit éve nyitó eseményén a ferencesek római központjában három szerzetes vehette át ünnepélyes keretek között a rend generális miniszterétől missziós kinevezését Dél-Szudánba. A világ legfiatalabb államában egy mexikói, egy amerikai és egy szlovák ferencesből álló közösség erősíti a jövőben a katolikus missziós törekvéseket.

Hetven éve, 1942. október 11-én telepedtek le a ferencesek Debrecenben, az akkor alakult Szent István plébánián szolgáltak. A templom első plébánosa Kiss Szaléz volt, akinek boldoggá avatása folyamatban van. A Szent István plébánia közössége október 13-14-én tekint vissza ferences múltjára.

Megtelt a szombathelyi püspöki palota barokk Sala Terrena terme október 9-én, délután, hiszen a városban rengetegen ismerik és tisztelik „A Jó Pásztor nyomában” című interjúkötetben életéről valló Sill Aba ferences atyát. Ezen a délutánon Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont vezetője beszélgetett Aba atyával.

A Magyar Katolikus Kultúra Napjai programsorozat keretében A Jó Pásztor nyomában című interjúkötet bemutatójára várják az érdeklődőket október 9-én, kedden 16 órakor a szombathelyi püspöki palota Sala Terrena termében.

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány névadójának ünnepét (október 8.) minden évben Mátraházán üli meg, az ország egyetlen e titulust viselő ferences templomában. A mostani alkalom azért is kiemelkedő, mert a szép istenháza idén hetven éve épült, mégpedig egy szobor helyett. A 17 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Magyar Gergely tartományfőnök.

Négyszáz évvel ezelőtt, 1611-ben tizennégy ferencest a hit iránti gyűlöletből öltek meg Prágában. Boldoggá avatási dekrétumukat idén májusban írta alá XVI. Benedek pápa, a szertartást pedig október 13-án, a Hit éve megnyitását követően két nappal a prágai Szent Vitus-székesegyházban Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzi.

Szentírás vasárnapjának vigíliáján avatták boldoggá a szicíliai Acireale székesegyházában Gabriele Allegra olasz ferencest, akik elsőként fordította Kínaira a teljes Bibliát.

A világ minden ferences, kapucinus és minorita templomában megemlékeznek október harmadikán vagy negyedikén Szent Ferenc haláláról. A rendalapító 1226. október 3-án az assisi Porciuncula-kápolnában adta vissza lelkét a Teremtőnek. Azóta ünnep Szent Ferenc tranzitusa, vagyis az átköltözése a földi életből a mennyei hazába.

„Fedőneve” a címben szereplő rövidítés annak az ifjúsági zarándoklatnak, amely immár ötödször vette célba a ferencesek vezette Mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet a hét végén.

Mindszenty nélkül más lenne a közös huszadik századi történelmünk, de „az önmagunkról, politikai nemzetünkről alkotott önképünk is szegényebb lenne” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án a zalaegerszegi ferences templomban, a bíboros születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján.

Zalaegerszeg nagyon sokat köszönhet Mindszenty Józsefnek, aki a két világháború között negyed századig volt a település plébánosa. Többek között ő építette a város Jézus Szívéről nevezett ferences templomát és kolostorát, illetve telepítette le a barátokat a megyeszékhelyen. A hitvalló bíboros születésének 120. és az egerszegi ferences templom felszentelésének 85. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek be a templom toronyszobájában, melyet szeptember 30-án 17 órakor Áder János köztársasági elnök nyit meg. A 16 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Konkoly István püspök és Magyar Gergely ferences provinciális celebrálja.

Az Európai Mária-kegyhelyek Konferenciája (Máriás Háló), amely tíz éve jött létre, az akkori lourdes-i püspök, Jacques Perrier kezdeményezésére, szeptember 19. és 21. között Rómában tartotta közgyűlését. A szervezet munkájában az alapítók szándéka szerint eddig országonként egy kegyhely vehetett részt, tőlünk a görög katolikus Máriapócs. A mostani ünnepi alkalomra azonban meghívták az Európán kívüli nagy búcsújáróhelyek igazgatói mellett Mátraverebély-Szenkút képviselőit is, és a magyarországi római katolikus nemzeti kegyhelyet a Máriás Háló teljes jogú tagjává választották.

A magyar ferencesek Szentföldi Komisszariátusa jövő év február 24. és március 3. között szentföldi zarándoklatot rendez – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Tóth Vencel atya, a magyar rendtartomány szentföldi komisszárja.

A szentföldi kusztódia a Közel-Keleten tevékenykedő háromszáz fős ferences provincia elnevezése. Legfőbb feladatuk a szent helyek őrzése, a zarándokok fogadása. A hétszáz éves múltra visszatekintő kusztódia történetében először fordul elő, hogy vezetője, a kusztos Indiába látogat.