Képgaléria – klikk a képre!

A Margit körúti fél nyolcas ifjúsági mise évtizedek óta népszerű a budapesti fiatalok körében, napjainkban is számos egyetemistát vonz. A liturgián a Boanergész nevet viselő gitáros együttes professzionális zenei szolgálatot nyújtott.

A budai ferences templom és kolostor, mely a Margit körút elődjéről, a Budáról Bécsbe vivő országútról kapta a nevét, már jóval a liturgia kezdete előtt megtelt a kereszt és az ikon fogadására összegyűlt fiatalokkal.

Dobszay Benedek köszöntő szavaiban kiemelte: szép, hogy éppen ma, a lateráni bazilika, „minden templomok anyja” felszentelésének ünnepén fogadhatjuk a keresztet és az ikont. Beszélt a jelenlévőknek az ifjúsági világtalálkozók keresztjének történetéről, maguknak a világtalálkozóknak a történetéről – megemlítette a manilai találkozót, melyen öt millió hívő gyűlt össze 1995-ben; bevezető szavait a világtalálkozókkal kapcsolatos képek vetítésével illusztrálták.

Az egyházhoz tartozásunkat most hangsúlyozottan átélhetjük a jelképek fogadása révén; megtapasztalván azt, hogy velünk együtt sok fiatal keresi Istent, Isten akaratát – mondta Dobszay Benedek.

A kereszt és az ikon behozatalát a Jesus Christ, you are my life kezdetű ének kísérte, mely az IVT-k félhivatalos himnusza, s a 2000-es római találkozó alkalmából írta Marco Frisina olasz pap és zeneszerző, majd 2002-ben, a torontói találkozóra született meg az angol verzió.

Dobszay Benedek a homíliában az egyházzal való kapcsolatunkat állította a középpontba, annak átgondolására hívta meg a híveket: mit köszönhetek ennek a közösségnek, az egyháznak? Mit köszönhetünk ennek a közösségnek, melyben mindannyiunknak helyünk van, feladatunk van; mely nem csak emberi közösség, hanem az a csatorna, az a hely, melynek révén találkozhatom az engem üdvözíteni akaró Istennel.

Az evangéliumi rész kapcsán a tartományfőnök kihangsúlyozta, hogy ugyan az egyház is „tisztogatásra” szorul időnként, Jézus csak azt veti ki a templomból, ami nem oda való; majd a homília lezárásaképp a szolidaritás kultúrájáról beszélt, a szenvedő testvérekért való imádságunk fontosságáról.

A szentmisét követő közös dicsőítés elején Dobszay Benedek katekézist tartott, melyben Ferenc pápa februári üzenetéről elmélkedett, a nyolc boldogság témájáról. Számos okot látunk rá, hogy ne legyünk boldogok – de a boldogság valójában belső hozzáállás kérdése. A világ arra csábít – tanítja a Szentatya –, hogy „elég az életet kicsiben játszani”, de mi nem elégedhetünk meg ennyivel.

Az ünnepi liturgiát lezáró szentségimádáson a ferences tartományfőnök felolvasta a krakkói ifjúsági világtalálkozóra íródott imádságot:

Istenünk, irgalmas Atyánk,
te Fiadban, Jézus Krisztusban feltártad szeretetedet,
a vigasztaló Szentlélekben pedig kiárasztottad ránk.
Ma rád bízzuk az egész világot és minden ember sorsát.
Különösképpen rád bízzuk a fiatalokat,
bármely nyelvhez, néphez, nemzethez tartozzanak is:
vezesd és védelmezd őket a mai világ kusza ösvényein,
s add meg nekik a kegyelmet,
hogy bőséges termést hozzon bennük mindaz,
amit a krakkói világifjúsági találkozón megélnek.

Mennyei Atyánk,
tégy minket irgalmad tanúivá.
Taníts meg minket, hogy
hitet tudjunk vinni a kételkedőknek,
reményt a csüggedőknek,
szeretetet a közömböseknek,
megbocsátást a bántalmazóknak,
és örömet a boldogtalanoknak.
Add, hogy az irgalmas szeretet szikrája,
amelyet meggyújtottál bennünk,
hatalmas tűzként lobogjon, mely átalakítja az emberek szívét
és megújítja a föld színét.

Mária, az irgalmasság anyja, könyörögj értünk!
Szent II. János Pál pápa, könyörögj értünk!