Imre atya1914. június 2-án született Zentán egy nyolc gyermekes család hetedik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait Varasdon, az akkor nyíló ferences kisszemináriumban végezte, mint szerzetesnövendék. Érettségi után belépett a horvát ferences provinciába és 1935-től a zágrábi egyetem teológiai karán készült a papságra, itt is szentelték diakónussá. 1941-ben Bácskát visszacsatolták Magyarországhoz, így a magyar Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartományba lépett át és Gyöngyösön fejezte be teológiai tanulmányait.

1941. november 9-én szentelték pappá Egerben. 1942-től Siklóson, és Máriagyűdön szolgált hitoktatóként, valamint káplánként. 1950-ben a ferencesek elhurcolása után jelentkezett a Pécsi Egyházmegyébe. Kinevezték siklósi káplánnak. Ettől kezdve egyházmegyés papként működhetett tovább, a káplánságtól az esperességig. Állomáshelyei: Hőgyész, Lakócsa-Pincehely, Drávasztára, Mohács, Felsőszentmárton. Felsőszentmártonból ment nyugdíjba 1989-ben.

Itt keresete meg az akkori ferences provinciális, és kérte, hogy térjen vissza a rendi keretbe. Első szóra igent mondott. Szécsényben lett plébános, majd 1993-ban Mátraverebély-Szentkúton. 1994-től Gyöngyösön, majd 2000-től Budán volt lelkipásztor.

Élete végéig jó humorral, ferences derűvel és a legnagyobb készséggel szolgálta Isten Országának eljöttét, amelyet papi jelmondatában is megfogalmazott: „Jöjjön el a Te országod!”

Adj Uram örök nyugodalmat neki!

Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány