Szűz Mária erő és remény forrása a történelem útjain zarándokló Egyház számára. Amikor pedig zarándokok indulnak meg újra és újra, hittel és reménységgel a Boldogasszony tiszteletére, ezek az ünnepi zarándokmenetek mintegy megjelenítik az egész Egyház állapotát itt, a földön. Lehet-e szebb szokása a hívő embernek, mint a búcsújárás? Megyünk, másokkal együtt, imádkozva, hogy találkozzunk a szentekkel és rajtuk keresztül Istennel. Ahogy haladunk előre tisztázódnak kéréseink, szándékaink. Isten előtt tekintjük át az életünket. Minden igazi zarándok bűnbánóként érkezik a kegyhelyre, azután pedig örömmel, reménnyel, kegyelemmel eltelve távozik, mert megváltozott valami az életében.
Mátraverebély-Szentkút ősi kegyhely, hiszen IX. Bonifác pápa 1400-ban már különleges búcsút engedélyezett ennek a szentélynek a számára. A szentkúti zarándokhelyet azonban nem ez a pápai engedély teremtette meg. A hagyomány szerint a kegyhely Szent László király korából ered. Az 1200-as évek közepén már búcsúkiváltságok fűződtek ehhez a szent helyhez, és több oklevél szól az ide látogató hívők nagy számáról is. Ennek az eleven hitéletnek tanúbizonysága, hogy Mátraverebély községben már a középkorban jelentős gótikus templom épült. 1400-ban pedig a pápa különleges kiváltságként 12 gyóntatópapot engedélyezett ezen a kegyhelyen. Igen nagy dolog volt ez, ha számításba vesszük, hogy még Esztergomban is csak 8 gyóntató működött. Ez az apró részlet bepillantást enged a zarándoklatok lelkiségébe is. Nem csupán bajaikban, betegségeikben kérték a hívők Isten segítségét és a Boldogságos Szűz Mária közbenjárását, hanem tiszta lélekkel akartak Isten elé járulni, bűneikből megtérve életüket is meg akarták jobbítani. Szép kifejezés a keresztény zarándokhelyekre a kegyhely szó, hiszen a hittel ide járuló ember kegyelmeket kap az Istentől. Kegyelmeket a szentségekben, a szentgyónásban és a szentáldozásban. A megtérés, az Istenbe vetett bizalom kegyelmét. Nagyon sokszor megérzi a hívő ember Isten különleges, váratlan, gondoskodását és a Szent Szűz anyai pártfogását. Megoldásokat talál életének nagy problémáira és bajaira. Csodák történhetnek az életében.
Mátraverebély-Szentkút ma is eleven, üzenete, kisugárzása ma is erős, ma is időszerű. Mivel hazánk területén talán a legrégibb búcsújáróhely, melynek látogatottsága is kiemelkedő, Püspöki Konferenciánk Mátraverebély-Szentkutat 2006-ban nemzeti szentélynek nyilvánította. Ez a kifejezés egyrészt a hely országos jelentőségére utal, másrészt eszünkbe juttatja, hogy Szűz Mária nekünk, magyaroknak különösen is pártfogónk és édesanyánk, hogy a hagyomány szerint országát már Szent István király a Boldogasszonynak ajánlotta fel. 2006-ban, a nemzet lelki megújulásáért tartott imaévben október 17-e és 20-a között Fatimában jártunk nemzeti zarándoklaton. Felajánlottuk hazánkat és népünket a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Gyönyörű egybeesés tehát, hogy akárcsak Szentkúton, most itt is imádkozunk népünk lelki megújulásáért. Egész közösségünknek szüksége van erre a megújulásra, akárcsak minden egyes zarándoknak. Amíg a szentkúti kegyszobrot itt, a bazilikában őrizzük, ide is hívjuk és várjuk a zarándokokat.
Tudjuk és érezzük, hogy a magunk erejéből nem vagyunk képesek megoldani minden gondunkat. Ezért könyörgünk Isten irgalmáért, ezért kérjük a Szent Szűz anyai közbenjárását. Ha pedig hazatérünk, figyelmesen járjunk. Vegyük észre a változásokat életünkben és környezetünkben. Vegyük észre és köszönjük meg, ha egyszerre csak megjelenik körülöttünk és bennünk a csoda, ha megtapasztaljuk Isten különleges szeretetét.
Szentkúti Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!
Elhangzott a Szent István-bazilikában, 2013. október 14-én
