Huszonöt éves a ferences misszió Kárpátalján. 1989. július 26-án érkezett meg Majnek Antal atya Nagyszőlősre, majd néhány nap múlva Zatykó László és Radics Dávid. Ez az fészekrakás negyed százada töretlenül zajlik, újabb és újabb ferencesek szorgos munkája révén. A huszonöt év kegyelmeiért július 25-én, 17 órakor adnak hálát az első fecskék a nagyszőlősi plébániatemplomban.
Lukách Krisztina ferences öregdiák, közgazdász és hitoktató volt a vendége a Lánchíd Rádió Kettesben című műsorának július 11-én. Megemlékezett egykori szentendrei tanárairól, úttörőnyakkendőjének elveszéséről, 56-os hős édesapjáról és szepességi gyökereiről. A műsort itt visszahallgathatja.
Különleges életutat járt be a július 4-én elhunyt Paszkál atya, aki együtt kezdte későbbi provinciálisával, Bánk atyával 1942-ben Búcsúszentlászlón a noviciátust, majd egy padban ültek az esztergomi gimnáziumi és a szombathelyi teológus évek alatt, 1950-ig. Utána látszólag szétvált az útjuk, de fél évszázad múlva ismét egy hajóban eveztek. Bánk atya visszaemlékezését az elhunytról a Magyar Katolikus Rádió Keresztény közéleti akadémia című műsorában, július 13-án sugározták. Az adás itt meghallgatható.
A ferencesek szervezésében augusztus 14-20. között rendezik meg a huszadik Esztergom – Mátraverebély-Szentkút gyalogos zarándoklatot, melyen minden évben több százan vesznek részt. Az eseményt azért szokták mozgó kolostornak is nevezni, mert sok idő jut elmélyülésre, minden nap van szentmise, zsolozsmázás, elmélkedés, és közben szinte észrevétlenül megteszik a napi 20-25 kilométeres távot.
Rendtársai az Élet Urának gondviselő szeretetét köszönik meg Németh Lajos P. Paszkál ferences atya halálában, akit életének 87. évében, július 4-én szólította nővérünk, a testi halál – olvasható a rend által kiadott gyászjelentésben. Paszkál atyát július 15-én Pápán temetik. Az érte felajánlott szentmise 11 órakor kezdődik a város ferences templomában (Barát u. 1.), majd a […]
Németh Lajos Paszkál sümegi ferences lelkipásztor, sokak szeretett lelki vezetője és gyóntatója életének 87. évében, július 4-én, szentségekkel megerősítve visszaadta lelkét a Teremtőnek. Paszkál atya életútja a csendes hűség és a természetes emberi kedvesség jegyében telt. A mindig jó kedélyű, mindenki iránt figyelmes szerzetes 1927. augusztus 14-én Székesfehérvárott született, vallásos, ötgyermekes család negyedik sarjaként. Érettségi után a ferences rendbe kérte a felvételét, és egyszerű fogadalmas ferences teológus volt Szombathelyen, amikor 1950-ben a rendeket feloszlatták.
A tehetséggondozásra és felzárkóztatásra a katolikus nevelési és oktatási intézmények mindig törekedtek. A ferences fenntartású gimnáziumokban különösen nagy figyelem irányul ezekre az értékekre. Az elmúlt tanévben a rend esztergomi, szentendrei és budapesti (Szent Angéla) iskoláiban 35 tanuló kapott egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítséget, hogy tanárai közreműködésével képességeit jobban kibontakoztathassa, érdeklődési területén speciális ismeretekre tehessen szert.
A Sarlós Boldogasszony-búcsút július 6-án tartják Mátraverebély–Szentkúton. Az eseményre a szerelmespárokat, a jegyeseket, a fiatal házasokat, a gyermeket várókat és a gyermekre várókat hívják a szentkúti ferencesek. A 10.15-kor kezdődő katekézist Szabó Ráchel domonkos nővér vezeti. Témája: A meddőség keresztje a családban. „Sokan küzdenek ezzel a problémával – mondta Kálmán Peregrin kegyhelyigazgató –, ezért bátorítunk […]
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány vezetése minden tavasszal átgondolja, ki hol és milyen feladattal folytassa augusztustól szerzetesi szolgálatát. Az idei helyezések és kinevezések, amelyek augusztustól érvényesek, több szerzetest és intézményt érintenek, mint egy átlagos évben, hiszen húsvét után választókáptalant tartottak, és a rend élén is vezetőváltás történt. A ferencesek hazánk legnépesebb férfi szerzetesrendje 110 taggal, közülük 90-en papok. 14 rendházban élnek, 18 templomban, hat oktatási, három szociális és négy kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot. Az átlag életkor ötven év alatt van.
A pasaréti plébánia területén, a Völgy utcában immár közel egy éve működik az ország első önkormányzati fenntartású ökumenikus óvodája, négy katolikus és egy protestáns csoporttal. Egykor ez a Magyar Rádió óvodája volt, de évek óta nem működött. Tavaly ősszel nyitotta meg újra a II. kerületi önkormányzat, szoros együttműködést felajánlva a történelmi egyházak területileg illetékes képviselőinek, így katolikus részről a pasaréti ferenceseknek.
A gyöngyösi ferences rendház, amely az ország egyik legnagyobb kolostorépülete, a nyár folyamán külsőleg újjászületik. A négyzet alaprajzú, belső udvaros barokk alkotás egy-egy szárnyának hossza a hetven métert is eléri. A munkálatokhoz jelentős összeggel járul hozzá a város és az egyik gyöngyös környéki ipari nagyvállalat – mondta Kárpáti Kázmér plébános.
Szabó József atya, aki a napokban ünnepli ezüstmiséjét, vagyis 25 éve szentelték pappá, a noviciátusban szerzett élményeiből mesélt egy csokorra valót Szerdahelyi Csongornak (Hitvilág – Lánchíd Rádió 2012.08.12.). A műsorrészlet itt meghallgatható.
„Isten, ki minden javak bő kútforrása, kegyelmével megőrzött papi szolgálatomban, amelyre Tóth László püspök atya szentelt fel 1989. június 24-én” – olvasható Szabó József gyöngyösi gvardián, az Autista Segítőközpont lelki igazgatója ezüstmisés meghívóján. A jubiláns a rendbe való belépése utáni első élményeiről adott interjút Szerdahelyi Csongornak, amely a Lánchíd Rádióban 2011. augusztus 28-án hangzott el, és itt meghallgatható.
Rendkívüli körülmények között zajlott az idei pünkösd Mátraverebély-Szentkúton. A kegyhely ugyanis tavaly ősztől építési terület, a közel hárommilliárd forintos felújítási és bővítési munkálatok még egy évig tartanak. Mostanra azonban a munkálatokkal eljutottak odáig, hogy a zarándokokat a ferencesek ismét fogadhatják, és a kegyszobor több mint fél évi Szent István-bazilikai vendégeskedés után pünkösdkor visszaköltözhetett. Kálmán Peregrin kegyhelyigazgatót a hétvége eseményeiről és a kegyszobor utazásáról kérdezte a katolikus Rádió június 12-én. Az interjút itt meghallgatható.
A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely jelentős megújulása miatt fél évig a Szent István-bazilika adott otthont híres öltöztetős kegyszobrának. A Szent Szűz szobra június 7-én szentmise keretében tért vissza a ferences kegyhelyre, miután tegnap Erdő Péter bíboros Budapesten számos hívő jelenlétében elbúcsúztatta. A Magyar Kurír tudósítása.