Érdekes történeteket, leírásokat rejt a Szent István plébánia archívuma a ferencesek 1942-50-ig tartó debreceni lelkipásztori munkájáról. Tóth László, a templom jelenlegi plébánosa a hit éve kezdetén visszaemlékezésében a ferencesek szolgálatát, hitét elevenítette fel, akik a nyilas telepi (ma Szabadság telep) emberek között szolgáltak.

Fellendült a hitélet Debrecenben

Az I. világháborút követően megsokszorozódott Debrecen katolikusainak lélekszáma. A Szent Anna-templomban ezekben az években vasárnaponként már nyolc misét mondtak; de ez sem volt elegendő arra, hogy kiszolgálja a római katolikus hívek igényeit.

1929. szeptember 1-én megnyílt az egy tantermes nyilas telepi iskolakápolna gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter országos iskolanyitási programjának köszönhetően.

1938. október 6-án felszentelték a nyilas telepi Szent István templomot. Rövid idő elteltével Lindenberger János, a Szent Anna-templom plébánosa látta, hogy nem tudják ellátni az egész várost, ezért meghívták a ferenceseket és a domonkosokat szolgálatot végezni.  A Szent István-templom első plébánosa, Kiss Szaléz 1942-től 1944 júliusáig szolgált Debrecenben. Vele érkezett Krupa Sándor Kolumbán káplán, aki zenei műveltséggel, jó humorral, nagy szervezőtehetséggel megáldott ember volt.

Szaléz atyát Innen Gyöngyösre vitték, koncepciós perbe fogták. 1947-ben Sopronkőhidán halt vértanúhalált. Utóda Faddy Othmár volt, ő egészen az elhurcoltatásig (1950) vitte a plébániát, de 1954-től 1963-ig az ő életéből sem maradtak ki a börtönévek. A nyolc év alatt 27 atya és testvér szolgált a debreceni ferences rendházban.

Színházban is játszottak

A ferencesek szolgálata városszerte ismert volt. Elsőként az országban Debrecenben építettek játszóteret. Megszervezték a „ferences ifjúságot”, a Szent István férfikört, a 16–18 éves fiúkból ferences leventecsoportot toboroztak: sportkörök, kulturális rendezvények színjátszó kör, zenekar megalakulása fémjelezte munkájukat. Színdarabot adtak elő nemcsak a plébánián, hanem a debreceni Csokonai Színházban is. A zenekari kísérettel ellátott 50-60 fős társulatnak 20-30 alkalommal is tapsolhatott a közönség, amikor a Genovéva című hat felvonásos darabot adták elő. Otthmár atyának már akkoriban filmfelvevője is volt, a filmklubban sorozatot vetített a gyerekeknek. Névnapokat ünnepeltek, kirándulásokat, bálokat szerveztek. Felkarolták a szegényeket, működésük során elindították a tanyasi lelkipásztorkodást, elemi iskolát is működtettek.

Kiss Szaléz Baráti Kör

Ez év szeptemberében alakult meg a Kiss Szaléz Baráti Kör Debrecenben. Áncsán József szervező kifejtette: azért jöttek létre, hogy  tanulmányozzák a ferences elődök hagyományait, a debreceni „ferences fiatalok” nevelését, figyelnek a fiatalokra, a velük való helyes kommunikációra. Megjelennek azokon a webes felületeken, közösségi portálokon, ahol a fiatalok is jelen vannak. Közösségi összejöveteleiket péntekenként a Szent Anna Közösségi Házban tartják Debrecenben.

A hálaadó szentmise ordináriumaként Pongrácz Zoltán Magyar miséje hangzott el – 45 év után először – a plébánia énekkarának közreműködésével. A latin nyelvű szentmisét követően a magyar nyelven született művek között a debreceni zeneszerző Magyar mise műve az első között szerepelt. Pongrácz Zoltán, aki tanítványa volt Kodály Zoltánnak, oratóriumokat, operákat, kísérőzenéket is írt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996-2000 alelnökeként is ismert. Neki köszönhető, hogy a legnehezebb időkben, az 50-es években a debreceni Szent László kórust és a MÁV zenekart újjászervezte.

A szentmisét követően megkoszorúzzák a Szent István plébánia falán a  ferences atyák szolgálatára és elhurcolására emlékeztető, 2010-ben elhelyezett és megáldott emléktáblát.

Kovács Ágnes/Magyar Kurír

A képen Kiss Szaléz, a debreceni ferences templom első plébánosa látható