Majnek Antal OFM nyugalmazott munkácsi megyéspüspök Esterházy-díjat kapott

2023.03.13.

Március 12-én, vasárnap Esterházy János, a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendeztek ünnepséget a Parlamentben, amelyen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal OFM nyugalmazott munkácsi megyéspüspököt.

Fotó: Rákóczi Szövetség

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter beszédében úgy fogalmazott: Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének a megőrzése, értékeinek a felmutatása.

Felidézte Esterházy János hitvallását, akinek volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani, „mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét”. Semjén Zsolt kiemelte, Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette.

Fotó: Rákóczi Szövetség

Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.

Berhidai Piusz OFM tartományfőnök laudációjában elmondta, „megtisztelő, hogy a ferences rend tagjaként, azaz kisebb testvérként, rendünk egy másik tagját, egy másik kisebb testvért méltathatok az Ország házában. Magyar mivolta mellett három vonás az, ami eszembe jut, amikor ez alkalomból Antal atya szolgálatára tekintek.

Valóban katolikus módon szolgálni a ránk bízottakat – azaz mindenkinek mindene lenni, a Jóisten szeretetét, örömét és békéjét tapasztalhatóvá, elérhetővé tenni minden ember számára, nemzeti, nyelvi, vallási, felekezeti hovátartozástól függetlenül.

Fotó: Rákóczi Szövetség

Mindezt ferencesként, még püspökként is kisebb testvérnek maradva, testvérként a testvérek közt, kisebbként a kisebbek között, a szegények között forgolódva. Végül: mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, vagyis vállalva az áldozatokat, a kereszt hordozását, amely egyedül képes hiteles tanúvá formálni” – fogalmazott Berhidai Piusz.

Majnek Antal 1951-ben született, gyermek- és ifjúkorát Pilisszentlászlón töltötte, „olyan településen, ahol akkor is, most is meghatározó a szlovák nemzetiség, s így jellemző a szlovák nyelv ismerete is”. Mérnökként végzett az egyetemen, majd állt munkába, és ez volt az istenkeresés időszaka is számára. „Akik Istent keresték, sőt papságra készültek a kommunista diktatúra idején, azok számára az élet része lehetett az is, hogy titokban járnak teológiai szemináriumra, magánlakáson összegyűlve hallgatnak professzorokat, zárt ajtók mögött fedezik föl Isten igazságát. Ilyen körülmények között történt Antal atya számára a találkozás Assisi Szentjének életével, és érlelődött meg benne a ferences hivatás.”1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örökfogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben, Paskai László bíboros kérésére a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett magyarországi ferences provincia 3 rendtag kiküldését vállalta Kárpátaljára. A következő évek alatt az ő szolgálatuk 15 plébánia ellátását jelentette a nagyszőlősi és huszti járásban – folytatta a provinciális.

Fotó: Ferences Média (archív)

1989-ben még nem lehetett látni, mi lesz a Gorbacsovhoz köthető reformok folytatása. „Mindeközben Kárpátalján a római katolikusok körében – akik között nemcsak magyarok, hanem német, szlovák és ukrán ajkúak is voltak – csupán 9 öreg atya végezte a lelkipásztori szolgálatot – közülük az egyik vak volt, a legfiatalabb is 70 éves, s volt olyan, aki 18 helyre járt misézni.Ilyen körülmények között érkezett Kárpátaljára Antal atya, s alakított harmadmagával ferences közösséget Nagyszőlősön.

Az emberek ínsége egyszerre volt anyagi és lelki, egyszerre jelentett szegénységet, a mindennapi élet szükségleteinek hiányát, ugyanakkor éhséget Istenre, a szentségre és a szentségekre, a hit befogadására. Kezdetét vette az a szolgálat, amelyben a világi hívőkkel és minden jóakaratú emberrel való együttműködés, és a minden rászoruló embernek való segítségnyújtás jelentette az életet a missziós atyák számára – bármilyen nyelven kért valaki, és bármely felekezethez is tartozott, bizalommal kopogtathatott a nagyszőlősi Borkanyuka utcai ház kapuján.”

Fotó: Rákóczi Szövetség

„Csak kiragadott epizód, hogy amikor Antal atya azt tapasztalta, hogy a kárpátaljai fiatalok olyan jól érzik magukat Magyarországra látogatva, hogy alig akarnak visszatérni otthonukba, elkezdett nyári hittantáborokat szervezni Kárpátalja gyönyörű vidékein, számos magyarországi önkéntes segítővel. Úgyszintén amikor a viski cigánytábor mélyszegénységével találkozik, közösségi házat építtet, ahol az emberek – és főképp a gyerekek – összegyűlhetnek, az akkor még élő, szentéletű Marcsu néni körül, hogy meleg ételt egyenek, játsszanak, és megtanuljanak imádkozni. Hosszan lehetne sorolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek az egyházi élet újraéledésének bizonyítékai voltak akkor, és amelyek jellemzik Antal atya munkálkodását mind a mai napig, a jelen vészterhes időkben is.”

Számos kezdeményezés fűződik Majnek Antal nevéhez a mai napig. A tartományfőnök megemlítette többek között a helyi közösségek megerősítését, újak alapítását, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését. 1997-től Kárpátalja apostoli kormányzója, majd a munkácsi egyházmegye püspöke 2002-től 2022 végéig.

„A püspökszentelés utáni nap az audiencián II. János Pál ezt súgta az új püspök fülébe: A munkácsi görögkatolikus püspök, Romzsa Tódor példája legyen szeme előtt – folytatta Piusz atya. – Ma egy olyan díj kerül átadásra, ahol ugyancsak egy vértanú példája lebeg szemünk előtt. Ők és a többi vértanú példája üzeni számunkra, hogy a hitelesség a hitből fakadó áldozatkészségből ered.”

Fotó: Rákóczi Szövetség

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként. Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztori ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Három évtizedes szolgálata alatt többembernyi munkát végzett el, elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, a munkácsi római katolikus egyházmegye megszervezésében, a templomok megújításában, a munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső-Tisza-vidéki óvodák létrehozásában.

Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel, Isten az összes nemzet ura.

Az emlékünnepségen részt vett Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár, akinek „Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” – Esterházy János gróf életpályája című könyvét Pelyach István történész mutatta be.

Fotó: Rákóczi Szövetség

Esterházy János (1901–1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt. A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án, a mírovi börtönben halt meg.

***

A Rákóczi Szövetség 1991 óta minden évben Esterházy János életműve és személyisége előtt tisztelegve Esterházy-díjat adományoz olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek a felvidéki magyar közösségek szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve a mártírsorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és az ő szellemében a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki.

Az emlékünnepséget megelőzően 2023. március 11-én, a Szép utcai Esterházy János emléktáblánál a Rákóczi Szövetség koszorúzási ünnepséget tartott, majd a Belvárosi Ferences Templomban szentmisét mutattak be Isten szolgája, Esterházy János boldoggá avatásáért.