Az itáliai származású Kapisztrán Szent János 1386. június 24-én született nemesi család sarjaként Capestranóban (innen ered a szent magyar neve). Jogi tanulmányait Perugiában végezte, majd a nápolyi király szolgálatába állt. 1412-ben Perugia kormányzója lett. Szent János életében a fordulópontot egy kisebb, az 1416-os év elején kirobbanó itáliai háború hozta el, amelynek következtében fogságba került. Egy sikertelen szökési kísérlet után, valamint egy látomás hatására megtért, és jegyességét felbontva 1416 októberében csatlakozott a ferences rendhez.
Megtéréséről így ír: „Napi élelmem kis darab kenyérből és egy pohár vízből állt… Egyik éjjel álmomban nagy zajt hallottam, amely felébresztett. Láttam a nap egy sugarát,amely a torony egész belsejét megvilágította. Felemeltem a fejemet, hogy Istennek hálát adjak, s akkor magam fölött láttam egy ferences testvért, kinek lábai át voltak fúrva. Amikor felemeltem a karomat, hogy megragadjam, hirtelen eltűnt… Akkor rájöttem, hogy ő a mi atyánk, Szent Ferenc volt. Megértettem Isten akaratát, hogy hagyjam el a világot és Neki szolgáljak.”
Az ekkor harminc éves ifjú a rendben Sienai Szent Bernardin vezetése mellett kezdte meg új életét, akinek hatására a ferencesek obszerváns (szigorúbb) irányzatával azonosult. A nyugati egyházszakadás megszüntetése után először tanítójával, később egyedül is bejárta Itáliát, hogy a két pápa uralkodása utáni időszakról maradt zűrzavarra és kilátástalanságra a remény hiteles szavaival válaszoljon. Kiváló szónoki tehetségének és nemes gondolatainak köszönhetően hamar nagy hírnévre tett szert. Vándorprédikátorként az ige hirdetésének szentelte életét. Már életében rengeteg olyan csodát jegyeztek fel, amelyek Kapisztrán Szent János nevéhez köthetők.
A pápa kérésére 1455 májusában érkezett Magyarországra, hogy segítse hazánkat az Oszmán Birodalom visszaszorításának megszervezésében. A Hunyadi János és Szilágyi Mihály által vezetett délvidéki védelemhez 1456-ban csatlakozott több mint tízezer fős összetoborzott seregével, amelynek köszönhetően a már elveszettnek látszott nándorfehérvári ostrom végül diadallal végződött. Kapisztrán Szent János ekkor nagy erőkkel kezdte meg a Balkán és Konstantinápoly felszabadítására való felkészülést, ám 1456 október 23-án a pestis véget vetett életének. Az újlaki kolostorban helyezték örök nyugalomra testét, amelynek azonban a török hódoltság ideje alatt nyomva veszett. 1690-ben VII. Sándor pápa avatta szentté.
Bár az erről szóló hivatalos feljegyzések a török időkben elvesztek, ferences hagyomány útján elterjedt, hogy Kapisztrán Szent János megtalált ereklyéit végül Nagyszőlősön temették el újra, majd az 1500-as években, a hitújítás viharos időszakában a többi ferences testvér holttestével együtt a város mély kútjába dobták. A nagyszőlősi templomot e hagyomány nyomán szentelték Kapisztrán Szent János tiszteletére.
A szent emlékét a történelem számos más helyen is megőrizte. 1757-ben róla kapta nevét a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány, amelyet 2006-ban szüntetett meg a rend legfelsőbb vezetése, és az akkori két magyarországi provinciából hozta létre a ma is működő Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományt. A nagyszőlősi plébánia mellet pedig a Tövis utcai rendház is az ő nevét viseli Budapesten. A szent egy misézőkelyhét mai napig a rendtartomány központjában őrzik.
„Istenünk, te Szent Jánost küldted szorongattatásban élő híveid megerősítésére; add meg kérünk, hogy oltalmad alatt biztonságban éljünk, s őrizd meg Egyházadat szüntelen békében.”
Források:
Kovács Kalliszt OFM: Ferences szentek és boldogok az év minden napjára (Veszprém, 2002 )
https://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1386_junius_24_kapisztran_janos_szuletese/
https://www.katolikus.hu/szentek/1023.html
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=78
Magyar Kurír
Ferences Média
