Erdő Péter bíboros, prímás június 4-én, szombaton a budapest-pasaréti Páduai Szent Antal-templomban Juhos Benjamin és Radványi Atanáz ferences szerzeteseket diakónussá, Balázs Jeromos ferences szerzetest pappá szentelte.
A pasaréti Páduai Szent Antal-templomba a szentelendők hozzátartozói és az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium több diákja mellett az ország számos pontjáról érkeztek szerzetestestvérek, a ferencesek nagy családjába tartozó hívek még külhonból, a háborús helyzetben lévő Kárpátaljáról is, köztük azok, akik imáikkal kísérik a szerzetesi, papi hivatást választó keresztény testvéreket.
Különleges volt a pünkösd előtti szombaton megtartott liturgia, hiszen ezen az alkalmon a keresztény nép javára két szerpapot (diakónus) és egy papot is szentelt a püspök, Erdő Péter bíboros, prímás, aki a mise elején arra biztatott, különösen is kérjük Isten áldását és a Szentlélek kegyelmét azokra, akik hivatást éreznek, valamint azokra, akiket Isten kiválasztott a szolgálatra.
A szertartáson diakónussá szentelt Radványi Atanáz OFM 1996-ban született Budapesten, 2014-ben érettségizett az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, 2016-ban tett első fogadalmat, 2021-ben örökfogadalmat a ferences rendben. 2022-ben elvégezte a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az osztatlan teológus szakot, valamint a hittanár–nevelőtanár képzést. Pasaréten az idén negyven éve fennálló Csibekórus élén, valamint a hitoktatásban szolgált. Idén augusztustól az esztergomi ferences gimnáziumban folytatja szolgálatát tanárként, prefektusként, kosárlabdaedzőként is. A többi szentelttel közös jelmondata: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)
A szertartáson diakónussá szentelt Radványi Atanáz OFM 1996-ban született Budapesten, 2014-ben érettségizett az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, 2016-ban tett első fogadalmat, 2021-ben örökfogadalmat a ferences rendben. 2022-ben elvégezte a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az osztatlan teológus szakot, valamint a hittanár–nevelőtanár képzést. Pasaréten az idén negyven éve fennálló Csibekórus élén, valamint a hitoktatásban szolgált. Idén augusztustól az esztergomi ferences gimnáziumban folytatja szolgálatát tanárként, prefektusként, kosárlabdaedzőként is. A többi szentelttel közös jelmondata: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)
Öt év után ismét papot szenteltek Pasaréten. Balázs Jeromos OFM tizenegy évvel ezelőtt lépett a ferences rendbe. Már középiskolásként készült a papságra. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE-n magyar–latin szakos tanári diplomát szerzett. 2017-ben tett örökfogadalmat a ferences rendben, jelenleg az esztergomi rendházban él, s a rend középiskolájában kollégiumi prefektus. Rendi nevét a szent életű Huszár Jeromos OFM tiszteletére vette fel, aki éppen abban az évben hunyt el, amikor ő belépett a közösségbe.
A pünkösd előtti szombaton megtartott misén az olvasmány és az evangélium felolvasása után az elhangzott szentírási részekre (ApCsel 28,16–20.30–31; Jn 21,20–25) alapozva Erdő Péter bíboros mondott szentbeszédet.
A bíboros homíliáját Szent Páltól vett idézettel kezdte – „Ezt a bilincset a választott nép reménysége miatt rakták rám” (ApCsel 28,20b) –, és rámutatott, Szent Pálnak ezek a szavai különös erővel hangzanak a mai napon, pünkösd előtti szombaton, amikor diakónusokat és papot szentelünk Szent Ferenc rendje és az egész Katolikus Egyház szolgálatára.
Az apostolok cselekedeteinek utolsó fejezetéből való ez a mondat. Szent Pál így fordul a római zsidó közösséghez, hogy még fogolyként is hirdesse Krisztus örömhírét. Az apostolok cselekedeteinek könyve pedig azzal zárul, hogy a Szentlélek Izajás próféta útján már jövendölt a nép keményszívűségéről, Szent Pál pedig mindenkihez beszélt, aki csak felkereste (vö. ApCsel 28,30), zsidókhoz és pogányokhoz egyaránt – fejtette ki a főpásztor.
Pünkösd közeledtével már ebben a jelenetben átéljük a Szentlélek eljövetelének drámáját. Tudjuk jól, hogy pünkösd napján az imádkozó apostolok az emeleti teremben „mindnyájan elteltek Szentlélekkel” (ApCsel 2,4). Ezt a kifejezést megrendülten olvassuk már a Számok könyvében (vö. Szám 11,16), ahol arról van szó, hogy az Úr felszólítja Mózest, vegyen maga mellé hetven férfit, akik a nép vénei és vezetői, és azt ígéri neki: „Elveszek a rajtad levő lélekből és rájuk ruházom. Így majd veled együtt viselik a nép terhét” ( Szám 11,17).
A továbbiakban Erdő Péter arról beszélt, hogy Krisztus a saját lelkéből ad nekünk, így is köztünk marad. Isten pedig minden emberre kiárasztja a Lelkét, ahogy azt Szent Péter is magyarázza a pünkösdi nyelvcsoda kapcsán. Jézus megváltói műve minden ember számára szabadulást hoz. A kiválasztott munkatársaknak, az apostoloknak pedig ebben különleges szerepük van. Fontos, hogy Jézus minden korban munatársakat hív. Kérdés, hogy meghalljuk-e Isten hívását, nem félünk-e elfogadni – hangsúlyozta a bíboros. – A Szentlélek, akit a keresztségben és a bérmálásban kapunk, de különös erővel éppen az egyházi rend szentségében, gyümölcsöket terem bennünk. Ilyen az öröm és a békesség és a szeretet. A szeretet pedig azt jelenti, hogy a másik ember javát akarjuk.
Maga Jézus tanítja: nagyobb boldogság adni, mint kapni. A szeretet elhozza a szívünkbe az örömet, az öröm pedig a békét, ami a boldogság előíze. A Szentlélek bátorít minket, hogy a világ minden ellenségessége dacára teljesítsük a hivatásunkat. A főpásztor a továbbiakban a szülői és a papi hivatás (különösen is a szentségi feloldozás) fontosságáról beszélt az emberek üdvössége szempontjából, majd azzal zárta homiliáját, hogy a Szentlélek ajándékainak örömteli közvetítését, a kegyelem szolgálatát kérte mindenki számára.
A beszéd után következett a szentelési szertartás a jelöltek bemutatásával, kiválasztásával, a szentelő püspök intelmeivel, majd az Isten felé megnyilvánuló legteljesebb önatádás gesztusát (a szentelendők földreborulása az oltár előtt) kísérő Mindenszentek litániájával. Ezúttal már a közelmúltban oltárra emelt Szent Charles de Foucauld, valamint Boldog Carlo Acutis neve is elhangzott a közbenjárásra kért szentek sorában. A litánia után következett a szerpapok szentelése, beöltözése a dalmatikába (diakónusi öltözet), majd a papszentelés szertartása.
Ezután a feljánlással folytatódott a szentmise. A szertartás végén Berhidai Piusz OFM ferences tartományfőnök megköszönte Erdő Péter bíboros szolgálatát, majd köszöntötte a főpásztort a közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából az övéiért végzett szolgálatáért, közbenjárásáért. Az „Áldjon meg az Úristen minden kegyelmével…” kezdetű énekkel köszöntötték a jelenlévők a bíborost, aki ezek után rövid beszédet mondott.
Tudjuk, hogy világszerte nagy szükség van a hivatásokra, s az Egyházat mindenhol komoly megpróbáltatások érik, ezért központi értékké vált a hűség – fejtette ki a főpásztor. Emlékeztetett, hogy a berlini fal leomlása után, amikor kelet és nyugat keresztényei tapasztalatot cserélhették egymással, a nyugatiak az egyházi reformokat szorgalmazták, a keletiek ugyanakkor a hűséget hangsúlyozták, a hűséget Krisztushoz, a keresztény hivatáshoz. Szívből kívánom, hogy maradjunk hűségesek a szolgálatunkban, hogy valóban ajándék és jel lehessünk a keresztény nép számára – fogalmazott Erdő Péter, és egyúttal újmisés áldást kért és kapott a pappá szentelt Balázs Jeromos ferences szerzetestől.
A szentelési mise énekes szolgálatát az egyesített pasaréti kórus látta el, a korokon átívelő, stílusgazdag zenei repertoár része volt a két évvel ezelőtt elhunyt Ennio Morricone remekműve, A misszió című film egyik betétdala is.
A ferences ünnep a továbbiakban a Pasaréti Közösségi Házban folytatódott.
Forrás: Magyar Kurír
Szerző: Körössy László
Fotó: Merényi Zita
Ferences Média, 2022
