A konferencia jó alkalom volt a tapasztalatcserére, és igen értékes előadások hangzottak el a zsinat Szűz Máriáról szóló tanításáról, a népi vallásosság, a teológia és a liturgia kapcsolatáról. Az előadók kiemelték, hogy a zarándokhelyek életének középpontjában a szentségi–liturgikus élet, a hívek hitének és hitbeli ismereteinek elmélyítése és a vendégfogadás kell, hogy álljon. A búcsújáró helyek ezáltal hordozhatják Isten jóságának történelmi emlékezetét.
Az alapító lourdes-i püspök elgondolása az volt, hogy Európa húsz, általában nemzeti kegyhelyéből, mint egy-egy földrajzi egység képviselőjéből, a rózsafüzér húsz titkának megfelelően jöjjön létre a Rete Mariana, a Máriás Háló. Nicolas Brouwet, Lourdes jelenlegi püspöke azonban a konferencia során amellett érvelt, hogy a magyarok tekintetében tegyen kivételt a Rete Mariana, és ebben az esetben térjen el e számbeli és területi kötöttségtől, mert Magyarországon két különböző rítusú nemzeti kegyhely létezik. Így lett Szentkút meghívott vendégből teljes jogú tagja a hálónak.
A szentkúti kegyhelyet működtető ferencesek igen hálásak a Máriapócs és Csíksomlyó képviselőinek, Nicolas Brouwet püspöknek és az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa munkatársainak, mert az ő támogatásuknak köszönhető Mátraverebély–Szentkút felvétele.
Kálmán Peregrin szentkúti kegyhelyigazgató szerint a búcsújáró helyek vezetőinek találkozói kiválóan szolgálják a Mária-tisztelet és a zarándokhelyek teológiájának megismerését és elmélyítést, illetve a tapasztalatcserét. „A Máriás Háló mostani összejövetelén például nagyon fontos felismerés volt számomra, hogy a Mária-tisztelet II. vatikáni zsinat utáni átalakulásának egyik legszebb gyümölcse, hogy Máriára nem izoláltan tekintünk, mint a jámborsági áhítatok »tárgyára«, hanem személye Szent Fiával és az emberiség nagy kérdéseivel életközösségben áll előttünk, mint ahogy ezt őrzi a népi vallásosság számtalan megnyilatkozása is.”
„Két érdekes kezdeményezés különösen is megragadott – mondta a kegyhelyigazgató a Ferences Sajtóközpontnak. – Lourdes-ban meggyökeresedett szokás a betegeknek az eucharisztikus Jézussal való megáldása, melyet egyre több kegyhely vesz át. A másik pedig, hogy Czestochowában a pálos atyák a nagyobb búcsúk idején is elkülönítenek egy-egy olyan gyóntatószéket, ahová azok mehetnek, akiknek helyzete hosszabb időt igényel. Ezek és az ehhez hasonló ötletek segítenek, hogy gazdagítsuk a hazai búcsújáróhelyek lelkipásztori gyakorlatát. Ezért is örülök, hogy bekerülhettünk a Máriás Háló szövetségébe. Emellett pedig az is nagy öröm, hogy a mi felvételünkkel háromra nőt a magyar (Pócs, Szentkút és Somlyó) és ugyancsak háromra emelkedett a ferences kegyhelyek száma (Somlyó, Szentkút és a szlovénok nemzeti kegyhelye, Brezje.).
