A középkorban országos jelentőségű város volt Segesd. IV. Béla a tatárjárást követő években innen irányította az ország újjáépítését, vagyis a segesdiek büszkén vallják tudós történész krónikásukkal, Bozsóky Gerővel egyetemben, hogy a mai kétezer lelkes falu valamikor az ország fővárosa volt. A régészek is megerősítik ezt a feltevést, hiszen nem mindennapi dolog, hogy egy településnek hat temploma is volt hajdanán. Ma kettő látható ebből, az ősi ferences kolostor mellett emelkedő plébániatemplom és a falu másik részén a mára szépen rendbe hozott Fájdalmas Anya–kegykápolna, amely fontos búcsújáróhelye Somogynak.

Az ünnepi megemlékezés a ferences templomban szentmisével kezdődött. Magyar Gergely, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa szentbeszédében köszönetet mondott a segesdieknek, hogy az itteni családok gyermekei közül számosan a ferences hivatást választottak. A templomban Mohr Tamás háziorvos és alpolgármester leplezte le Bozsoky Gerő emléktábláját, majd a kegykápolna melletti közterület új elnevezését jelző táblát Péntek László polgármester avatta fel.

A IV. Béla király nevét viselő segesdi iskolában folytatódott az ünnepség. A település új díszpolgára, Kovács Bánk atya egészségi okokból személyesen nem lehetett jelen, beszédét azonban, melyben gyermekkora segesdi mindennapjait, az akkori ferences atyák alakját és a háborús éveket elevenítette fel, felolvasták. Magyar Kálmán régész, aki a középkori Segesd tudós kutatója és Marics József berzencei plébános, egyházi író Bozsóky Gerő életútját, szakmai és emberi kvalitásait méltatta, aki a Sorbonne-on tanult, és élete nagy részét párizsi emigrációban töltötte. A ferences történész életműve igen szerteágazó. Segesd, illetve Somogy középkori történetét, annak ferences vonatkozásait, a magyarság kereszténységre térésének folyamatát, Árpád-házi Szent Erzsébet francia kultuszát, a Szent István király által alapított jeruzsálemi zarándokház történetét, a keresztes háborúk és a jeruzsálemi keresztény királyság korát, de a kommunista időszak magyar egyháztörténetét, illetve a francia egyház–állam viszonyt szintén kiválóan ismerte, e témákból igen sok publikációja látott napvilágot.