A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtárában október 18-án Varga Kapisztrán OFM tartott előadást. Mészáros Ákos írása az eseményről, melynek nyomtatott változata az Új Ember  2022. október 30-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

Fotó: Merényi Zita /Magyar Kurír

Gyülekeznek az érdeklődők, és nem is kevesen, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtárában október 18-án. A meghirdetett vetített képes előadás témája az alcímben már olvasható: Giotto, Assisi Szent Ferenc életrajzfestője, akiről Varga Imre Kapisztrán OFM, a főiskola dogmatika tanszékének tanára fog beszélni.

Mint megtudhattuk, Kapisztrán atya jó néhányszor járt már Assisiben, jól ismeri Szent Ferenc lakóhelyét és a ferences lelkületet, annak idején ferences rendtörténeti témából doktorált.

Fotó: Merényi Zita /Magyar Kurír

„Azt mondjuk, hogy Giotto Szent Ferenc életrajzfestője, és ennek legalább akkora súlya van, mint egy hagyományos, írásos életrajznak. A ferencesek számára nagyon fontosak a Szent Ferenc-életrajzok. Itt és most a bazilika jelentőségéről szeretnék beszélni, és az nem más, mint Ferenc életszentségének ünneplése a művészet eszközeivel. Azután Szent Ferenc haláláról, temetéséről, szentté avatásáról, a bazilika építéséről és egy szent kultuszának kialakulásáról lesz szó. Harmadikként pedig a felső bazilika kifestése, a Giotto-ciklus létrejötte lesz a téma. Egy képet elemeznénk majd hosszabban, az egész ciklus központi darabját, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent Ferenc visszaadja a ruháit apjának. Vajon mi volt a célja a bazilika építésének? Annak a bemutatása, hogyan lehet találkozni Jézussal Ferenc útján? Hogyan értelmezzük ferencesként Ferenc evangéliumi útját és annak megújító erejét? Szent Bonaventura különböző új- és ószövetségi tipológiák segítségével igyekszik megragadni és ünnepelni Ferencet úgy, mint az új pátriárkát, mint Krisztus mását, mint a hatodik pecsét angyalát. Ezek a biblikus kifejezések Ferenc halála után nem sokkal a pápai dokumentumokban jelennek meg.

Fotó: Merényi Zita /Magyar Kurír

Szoktuk mondani, hogy Ferenc a lelki élet mestere, tanít bennünket. Arra tanít, hogyan szerezzük vissza Isten, a teremtett világ és az ember elveszett egyensúlyát. Fontos a keresztre feszített Krisztus ünneplése. Az assisi bazilika Szent Ferenc-temploma, de – nem tud más lenni – egyben a Keresztrefeszített bazilikája is. Európa csak a feudális sémák szerint tudott gondolkodni. Ferenc és társai a minores élete felé fordultak, és mindenkinek a kisebb testvéri lelkületet ajánlották. Az assisi bazilika ennek a ferences ideálnak a megjelenítője. Itáliában ez a legépebben megmaradt 13. századi falfestményekkel bíró templom” – kezdte előadását Varga Kapisztrán.

A teljes beszámolót ITT olvashatják.